Nagy csalán (Urtica dioica)
Évszak?
Tavasz
Egész évben könnyen felismerhető. A fekete bodzához hasonlóan kedveli a bolygatott és a tápanyagban gazdag helyeket. A major területén az akácosban és annak szegélyében a leggyakoribb.
Mikor találom meg?
Májustól októberig virágozhat.
Mikor virágzik?
Nyár vége, ősz eleje.
Mikor van termése?
Gyökerét és levelét teaként fogyasztják. Étkezési célokra is előszeretettel használják, különösen a tavaszi zsenge hajtásokat. Készítenek belőle főzeléket, levest, salátát. Néha fűszerként is használják.
Mérgező?
„Teáját reuma, köszvény, cukorbaj, vízkór, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor- és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, általános erősítőnek, gyomor- és bélvérzés, köhögés csillapítására stb. isszák.” (Rápóti 1977) Egyszerű felhasználási módja, amikor a csalán hajtásaival jól megcsapkodják a fájó testrészeket. Teaként mértékkel fogyasszuk csak, mert vesebevérzést okozhat. „Tavasszal az van legelöl, az jobb, mint a hús, úgy nyargalunk, mikor ki van búval: ráncsuk es, ciberével es, tormával es.” (Halász 2010)
Gyógyhatás?
Nem
Védett?
Igen Nagyon gyakori, az országban szinte bárhol megtalálható.
Őshonos?
A csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak, ezért a növény érintése fájdalmas, égő, viszkető érzést okoz. Szedésekor fokozottan kell erre ügyelnünk. „A gyűjtők kesztyűs kézzel dolgoznak, s ujjaikra kívülről vastagabb puha drótspirált tekernek.” (Rápóti 1977) A csalán kétlaki növény, ez azt jelenti, hogy vannak termős (nőivarú) és porzós (hímivarú) egyedek is. Régen festettek is vele és durva zsákokat is szőttek rostjaiból.
Tudta?
