Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
Május végén jelennek meg a kifejlett példányok. A hímek általában júliusig élnek, ha nem történt párzás, akkor kicsit tovább, a nőstények pedig augusztusig láthatóak.
Mikor találom meg?
Élőhelye:
Főként tölgyerdőkben él. Európában kelet-nyugati irányban előfordul Dél-Angliától az Urálig és a Kaukázusig, észak-déli irányban Dél-Svédországtól a Földközi-tengerig. A számára megfelelő élőhelyek területének folyamatos zsugorodása és a korhadó fák eltávolítása miatt egyedszáma folyamatosan csökken, egyes helyekről (például Dániából) kipusztult.
Életmódja:
Kifejlett állapotában főként tölgyek nedveit szívja. Mivel életük kifejlett rovarként nagyon rövid, ezért nem feltétlenül szükséges táplálkoznia. A lárvái is elsősorban a korhadó tölgyeket szeretik fogyasztani. Korhadó fákba rakják petéiket, ezekből kel ki a pajor lárvájuk. Fejlődésük rendkívül lassú, akár 5 évig is eltarthat, mire kifejlődik egy szarvasbogár.
Védett?
Igen
Miről ismerem fel?
2017-ben az év rovarának választották. Európa legnagyobb bogaraként tartják számon. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágójáról kapja, melynek a hímek közötti vetélkedésben és önvédelemben van szerepe, táplálkozáshoz nem használják.
Őshonos?
Igen
Tudta?
Jellemző rá az ivari dimorfizmus, vagyis az ivari kétalakúság. Ez azt jelenti, hogy a hímek jelentősen különböznek a nőstényektől. Ez megjelenik a méretükben, hiszen a hímek jelentősen nagyobbak a nőstényeknél, továbbá a nőstény rágójának mérete is kisebb.
