A kifejlett lódarazsak telente elpusztulnak, csak a megtermékenyített jövendő királynők telelnek át. A nőstények májusban aktivizálódnak addigi rejtekhelyükön, és megfelelő helyet keresnek a fészküknek. A hatszög alakú sejtekből álló fészek mindegyik sejtjébe az előző évben megtermékenyített nőstény rak egy-egy petét. Ezekből fehér lárvák kelnek ki, amelyeket anyjuk táplál 21–24 napon keresztül. Miután négyszer-ötször vedlettek, a lárvák fehér fonalat bocsátanak ki, amellyel beszövik a sejtjeik bejáratát és az elzárt üregben bebábozódnak. A fiatal dolgozók még két-három napig a sejtben maradva remegésükkel melegítik a szomszédos sejtekben nevelkedő testvéreiket, így gyorsítva a fejlődésüket. Kirepülésük után átveszik anyjuktól a lárvák táplálását, a fészek építését és őrzését. A királynő ritkán repül ki, elsősorban a petézésre és a kolónia irányítására koncentrál. A lódarázs más ízeltlábúakkal táplálkozik.