Holló (Corvus corax)
Évszak?
Ősz
Hazánkban korábban a hegyvidéki erdők lakója volt, de mára az alföldi területeken is megjelent. A legnagyobb varjúféle Magyarországon. Csőre nagy és enyhén ívelt, farktollai hosszúak és fokozatosak, tollazata kékesen fénylő fekete, szivárványhártyája sötétbarna.
Rövid leírás:
Nem, a hím és a tojó madár között nincsen tollazatbeli különbség.
Hím és tojó különbözik?
Igen, a vetési varjú. De a holló nem csak nagyobb méretében különbözik tőle, csőre is nagyobb és vaskosabb, farka ék alakúan kerekített, és jól megfigyelhető a torkán a bozontos, szakállszerű tollazat.
Hasonló fajok?
Rovarokat, puhatestűeket, tojásokat, hüllőket és kisemlősöket is zsákmányol, de jelentős mennyiségű dögöt is elfogyaszt. Bogyós terméseket gabonamagvakat, gyümölcsöket is eszik.
Mivel táplálkozik?
Egész évben megfigyelhető hazánkban, télen előfordul, hogy akár többszázas csapatokba is verődik.
Mikor láthatjuk?
Évente egyszer költ. Kedvező időjárás esetén előfordulhat, hogy már február végén tojást rak. Fészkét sziklapárkányra, nagyobb fa elágazásába, nagyfeszültségű oszlopra, gallyakból építi, puha anyagokkal béleli. Csak a tojó kotlik a tojásokon, a hím közben eteti. Odúban nem költ.
Költési idő, szokás?
A hollók okosak és bátrak, nem hiába ül a Hunyadi címerben is, sőt Szilágyi Erzsébet levelét is e madár vitte Prága városában raboskodó Mátyás fiának. A posta jelképe is sokáig volt holló, sőt csillagképet is találunk elnevezésével.
Tudta?
Védett?
Igen, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Megfigyelés?
Ma már annyira gyakori madár, hogy szinte bárhol megfigyelhető. Ősszel szeretnek kukorica tarlókon leesett kukoricaszemeket csipegetni.
